- Ismerted a könyvet, mielőtt belevágtál a forgatásba? 
 
- Anyukám felolvasta nekem a könyvet, amikor úgy tíz-tizenegy éves lehettem. Van belőle egy nagyon-nagyon öreg, kopott példányom a régi gyerekszobám polcán. Évek óta nem olvastam, de a meghallgatásra készülve a legfontosabb dolgok azért eszembe jutottak. Előjöttek az emlékek a sötét istállóban időző, kölyök Joeyról, ahogy a gerendák között futkározó patkányok kaparászását hallgatja. Valamilyen okból ezek megragadtak bennem, és nagy hatással voltak rám gyerekként.
Ezért is örülök, hogy most eljátszhatom Albertet. 
 
- A könyv a ló nézőpontjából meséli a történetet. Ez kihatással volt arra, hogyan játszd Albertet? 
 
- Ez a film nem csak ezekről a karakterekről szól, hanem arról, hogy a ló milyen hatással lesz az életükre. Joey igazából Albert barátja és testvére is egyben. A figurám igazán tud kötődni az állathoz, meg tudja vele osztani az érzelmeit, amire például képtelen az apjával. Tud beszélni a lovához, és az meghallgatja őt. Valahogy így képzeltem a kapcsolatukat. 
 
- Milyen fickó Albert? 
 
- A maga naiv módján rendkívül ártatlan fazon, aki még soha nem hagyta el a szülőfaluja területét. A világa nagyon apró, és az egész életét a farmon dolgozva tölti. Az egész jövője a farmra van építve. Örökölni fogja az apjától, és egészen a haláláig ott fog dolgozni, ezért azt hiszem, szüksége is van a naivitásra. Nagyon fejlett az igazságérzete. Mindig tudja, mi helyes és mi helytelen. Aztán amikor háborúba kerül, összeomlik az eddigi világa. Hirtelen értelmetlenné válik, hogy mi helyes és mi helytelen. 
 
- Hogy kerültél a meghallgatásokra? 
 
- Vicces, mert épp akkoriban szerződtem egy új ügynökkel, és az egyik első meghallgatás, amire elküldött, az pont a Hadak útjáné volt. Steven Spielberg megnézte az első felvételemet és tetszett neki, aztán beindult egy több héten át tartó folyamat. Azt gondoltam, hogy jobb, ha előre készülök és veszek pár lovaglási leckét. Eljártam lovagolni, és a végére kiderült, hogy megvolt a haszna. 
 
- Mit vártak tőled a meghallgatáson? 
 
- Néhány Joeyval való beszélgetést kellett előadnom. Először pont egy nagymonológot kellett elmondanom neki. Ezután néhány kinti lovas jelenet következett. Volt egy a farmon, ahol gondolom azt nézték, mennyire tudok otthonosan mozogni ott. Szerencsém volt, mert lovak mellett nőttem fel, mert amikor kicsi voltam, a házunk mögött volt egy lovas istálló. Soha nem lovagoltam rajtuk, de nem is féltem tőlük. 
 
- A forgatás alatt megszeretted a veled dolgozó állatokat? 
 
- Fura, mert valójában nem vagyok egy nagy állatbarát, és a lovakhoz sem volt sok közöm korábban. Aztán elkezdtem együtt dolgozni velük ezen a filmen, és rájöttem, mennyire emberiek tudnak lenni. Nem olyanok, mint a többi állat. Emberi értékeik vannak, és ha néhány hetet eltöltesz a társaságukban, akkor elkezdesz érzelmileg kötődni hozzájuk. Nekem ehhez egy hétre volt szükségem. Csodálatos lovaink voltak, és mind különböző egyéniséggel rendelkezett. Csak mert tudsz egy lovon lovagolni, még nem jelenti azt, hogy bármelyiket megülheted. Minden lóval el kell tölteni két-három napot, hogy biztonsággal megülhesd, mert ennyi idő kell a kölcsönös bizalom kiépítéséhez. A lónak mindig ismernie kell a lovasát. Ha még soha nem ültél lovon korábban, a lovad érezni fogja ezt. Emberi módon kell közeledned hozzá, vagy különben soha nem fogja azt tenni, amit szeretnél. Ha pedig ő nem akarja, semmivel se tudod majd rávenni. 
 
- Mesélnél a szerepre való felkészülésedről? 
 
- Részt vettünk egy kéthónapos, intenzív lovas kiképzésen spanyol kaszkadőrök segítségével. Hihetetlen, ahogy ezek a fickók megülik a lovat. Olyan, mintha ők is a ló részeivé válnának. Ugyan megtanultam korábban a lovaglás alapjait, de itt gyakorlatilag mindent elölről kellett kezdenem. Kb. olyan volt a különbség, mintha egy robogó vezetése után egyből átültetnének egy Forma 1-es autóba. Ezek a lovak nagyon érzékenyek. Szinte csak ki kell gondolnod, mit tegyenek, és ők máris megcsinálják. Csodálatosak.  
 
Ezen felül rengeteg időt töltöttem kutatással. Korábban is lenyűgözött az I. világháború, és volt egy kis háborús gyűjteményünk otthon. Olvasgathattam a háborúban részt vevő katonák naplóit, régi interjúkat… Közelebb hozta hozzám a történetet az, hogy igazi emberek élményeivel és tapasztalataival találkoztam. Színészként megfizethetetlen pluszt jelent, ha át tudjuk érezni, hogy ezek az emberek miken mentek keresztül azokban az években. A mi generációnknak még csak közel hasonló tapasztalata sem lehet. Ha egy keveset, akár csak 1%-ot is sikerült az ő tapasztalataikból átültetnem az alakításomba, már boldog vagyok. 
 
- Melyik lóval gyakoroltál? 
 
- Hat-hét különböző lovon tanultam lovagolni. Nem engedtek volna rögtön oda az igazi Joeyhoz. Először tanultam, és amikor úgy gondolták, hogy kész vagyok, akkor engedtek csak Joey közelébe. 
 
- Milyen volt Steven Spielberggel dolgozni? 
 
- Stevenben az a nagyszerű, hogy mindig elég teret hagy a kreativitásodnak és az ötleteidnek. Bármi, amit Steven tesz, az a valóságból indul ki. A legjobb dolog azonban a Steven Spielberggel való közös munkában, hogy az ő filmje esetében garantáltan a szakma legjobbjai vesznek körül. Mindenki maximalizmusra törekedik.